Az érzelmi intelligenciáról mindenkinek: “Érzelmi intelligencia coaching” (2021, Neale-Spencer-Arnell-Wilson)
Az érzelmi intelligencia (EI) fogalma ma már talán senki számára nem ismeretlen. Az alapokat tekintve meg kell említeni a pszichológus Howard Gardner 1975-ben írt, a „The Shattered Mind” („A darabokra tört elme”) című korszakalkotó könyvét, mely a balesetben sérült személyek agyműködésével foglalkozik, és melyben a szerző újszerű megközelítéssel nyolcféle intelligenciát azonosít. Ennek folytatásaként John Mayer és Peter Salovey, két egyetemi professzor 1990-ben létrehozták az érzelmi intelligencia fogalmát, mint az ember alapvető működésének elengedhetetlen mozgatórugóját. A definíciójuk szerint az ÉI nem más, mint „az egyén abbéli képessége, hogy figyelemmel kövesse a saját és mások érzéseit, hogy különbséget tegyen azok között, és ezen információk felhasználásával irányítsa saját gondolkodását és tetteit”. Később többen írtak részletesebben a témáról, többek között Daniel Goleman, aki közérthető írásokkal behozta az érzelmi intelligenciát a köztudatba.
Coachok és terapeuták számára az érzelmi intelligencia feltérképezése az egyénben – alap. Ezen tudás nélkül egyetlen segítő szakember sem tud hatékony beavatkozásokat véghez vinni. A jó hír az, hogy ha történetesen valaki alacsony érzelmi intelligenciával rendelkezik, számára is van remény, ugyanis az ÉI nagyon is fejleszthető. Ebben a témában rengeteg könyv, segítő eszköz látott napvilágot, és ezek közül is kiemelkedik Stephen Neale, Lisa Spencer-Arnell és Liz Wilson könyve, az „Érzelmi intelligencia coaching”. Ez a könyv első hallásra a coachoknak szól, ám a fejezetek olvasása közben kiderül, hogy a hozzá nem értő, de kellően önreflexív magánszemély is eredményesen forgathatja a könyv lapjait.
Felvezetésnek körbejárhatjuk az érzelmi intelligencia alapjait, jelentését, illetve az emberi agy egyszerűsített felépítéséből levezethetjük az ember alapvető, mindennapi működését. A gondolkodás – érzés – cselekvés háromszög ugyanis megmutatja, hogy tetteinkre egyformán hat a gondolkodásunk és az érzéseink, és az olyan közérthető modellek, mint a gondolkodó agy – érzelmi agy kettőse, illetve a KASH-modell (Knowledge = Tudás, Attitude = Hozzáállás, Skills = Készségek, Habits = Szokások) rávilágítanak az ÉI mérhetőségére és fejleszthetőségére.
A folytatásban bevezetésre kerül a coaching mint megtámogató módszertan, illetve az érzelmi intelligencia fontossága a coachingban. Szó van arról is, hogy az üzleti vezetők hogyan fejleszthetik az érzelmi intelligenciájukat a sikeresebb csapatmotiválás érdekében. Az érzelmi intelligencia mérése, fejlesztése külön fejezetet kap, akárcsak a coach készségek kialakítása és fejlesztése vezetők számára. Szintén nagyon fontos fejezet, amely az érzésektől a tettekig terjedő utat mutatja be.
A könyv olvasása közben sokszor megálltam feldolgozni az aha-élményt, és most, e rövid ajánló írása közben jövök rá, hogy ideje újra kézbe vennem. Nem csak azért, mert a Gestalt-képzésemhez javasolt olvasmányok közt szerepel, hanem azért is, mert az elmúlt egy évben leülepedett és gyakorlatba könnyebben átültetett tanítások most biztosan máshogyan fognak hatni rám. Hiszen egy év alatt önismereti szempontból rengeteget fejlődtem, sokat erősödtem, teljesen másképpen tekintek az elém gördülő akadályokra (egyáltalán, már nem is akadályokként tekintek azokra, hanem megoldandó feladatokra), máshogyan kezelem a konfliktusokat, máshogyan dolgozom fel a bennem gerjedő indulatokat. Nem, nem váltam hibátlanná, de számomra és mások számára is látványos módon alakítottam át a gondolkodásomat, illetve a viselkedésemet. Ebben a fejlődésben az „Érzelmi intelligencia coaching” nagyon fontos szerepet játszott, és meggyőződésem, hogy Neked is nagyon sokat adhat. Akár segítő szakember vagy, akár magénszemély, aki szeretne kicsit jobban rálátni a saját működésére.
